A Jeli Varázskert 100 éves története

Természetes érték – értékes természet

Gróf Ambrózy-Migazzi István az egyedül, majd feleségével tett utazásain szeretett bele földünk csodálatosan sokszínű növényvilágába, a különböző népek kertkultúrájába. Miután az első világháborút követően elvesztette a gyakran saját maga által gyűjtött magokból létrehozott, a mai Szlovákia területére eső arborétumát, újabb helyszínt keresett immár Magyarországon: Kám község határában, Jelihálás pusztán 1922-ben látott neki ismét a növények telepítésének.

A mai Felsőkertben, 5 hektárnyi területen indította a munkát, s rendkívül nagy lelkesedéssel folytatta azt 1933-ban bekövetkezett haláláig.

Sajnos a Jeli Arborétum kalandos sorsa a gróf szomorú halála utáni zavaros időkben veszélyes fordulatot vett. Az egész világot megrázó és átalakító második világháború alatt és után az arborétumot a honos és a telepített növényekkel egyetemben csaknem teljesen magára hagyták, elhanyagolták, a tündérkert ezután lassú, szomorú haldoklásba kezdett...

A virágos gróf nyughelye a Jeli Varázskertben Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szerencsére néhány évvel később, 1953-ban megtörtént az áhított változás, amely megmentette a gazdag flórát a kegyetlen elmúlástól: a kertet védetté nyilvánították, és folytatták az Ambrózy által megkezdett óvó gondozását. Az, hogy ez mennyire sürgős lépés volt, jól mutatja, hogy egy nem sokkal későbbi összeírás során kiderült, hogy a grófi hagyatékból mindössze 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta maradt.

A hatvanas években szerencsére tovább javult a helyzet: olyan erdészeti rekonstrukció vette kezdetét, amelynek segítségével az egész arborétum újjászülethetett.

A területet tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus hazánk földrajzi szélességével, illetve domborzatával megegyező területeinek növényeit mutatták be.

A következő évtizedben a virágzás folytatódott, egyre több fafaj kapott otthont ebben a varázslatos birodalomban. Botanikusok egész sora dolgozott azért, hogy mára már több mint 50 fenyő, 39 nyír, több mint 100 lágyszárú hagymás, hagymagubós és gyöktörzses faj színesítse az arborétum növénypalettáját. Illetve ebben az időben készültek el a látogatókat segítő sétautak, az esőházak, a padok és az útbaigazító táblák is. Ezek a kertépítő-szépítő munkák mind a mai napig folytatódnak.

A leghíresebb és legszebb esemény a kert életében a havasszépe, vagyis a különleges rododendron késő tavaszi, kora nyári virágzása.

Ilyenkor szinte az egész arborétum virágba borul, és a gyönyörű, pompázatos színek mellett a finom, bódító illat ejti ámulatba a látogatókat. Ez az esemény Európa-szerte ismert, rengeteg országból utaznak ide az emberek azért, hogy sétálhassanak ebben a gyönyörűséges mesebirodalomban.

Erről a csodás jelenségről a Magyar Posta is megemlékezik legújabb, a hazai arborétumokat és botanikuskerteket bemutató bélyegsorozatának egyik címletével, amely megvásárolható a postákon és a posta.hu-n is.