Varázslatos panoráma
Varázskertünk egyik közkedvelt nevezetessége a kilátó, melyet 2015-ben adtuk át a nagyközönségnek.
A különleges panorámát nyújtó kilátótorony közel 20 méter magas, és az őrségi népi építészet jellegzetes motívumát, a haranglábat szimbolizálja.
A kilátót Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról (1869–1933) neveztük el, aki a Malonyai és a Jeli Arborétum létrehozója. Életcéljának tekintette az örökzöldek meghonosítását a hazai, kontinentális klímán.
A bennünket körbevevő, egész évben díszlő, élvezhető kertekben sétálva elmondhatjuk: sikerrel járt.
Az általa telepített növényfoltok máig elámítanak minket, szellemisége pedig arra tanít, hogy merjünk újat alkotni, még akkor is, ha környezetünk lehetetlennek tartja azt.
amerre a szem ellát...
A kilátóból keleti irányba a japán erdőfoltot szemlélhetjük meg a tóval, míg nyugati irányban a Sziklás-hegység növényeit ismerhetjük meg.
Tiszta időben akár a Somló-hegyig is ellátni innen.
A Kaponyás-patak felduzzasztásával létrehozott tavat japán erdőfolt keretezi.
Az örökzöld japánciprusok, vagy más néven japán szugifenyők (Cryptomeria japonica) csoportjában a tavasz egyik legszebb fái, a japán liliomfák (Magnolia kobus) fehér virágaikkal hirdetik az éledő természetet. A japán havasszépék (Rhododendron japonicum) aranysárga virágai tükröződnek a tó felszínén. A mómi jegenyefenyők (Abies firma) ágai jellegzetesen felfelé törnek, eltérően a nagy hó nyomáshoz szokott rokonaitól, mint a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), melynek erdejét a tábla mögött láthatjuk.
Az óperencián innen, az Óriások erdejében
Az oregoni hamisciprusok (Chamaecyparis lawsoniana) fölé egy nyugati sárgafenyő (Pinus ponderosa) magasodik, tobozai nagyok, 8-15 cm-esek.
Tőle balra látható az óriás jegenyefenyő (Abies grandis), amely a világ legmagasabb fái közé tartozik, az Olympic-hegységben 100 méteresre is megnőhet. Nála is hatalmasabbra nőhet az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga mensiesii).
A duglászfenyő tobozából a fellevelek jellegzetesen, háromágú szigonyhoz hasonlóan nőnek ki.
